2011 augusztusában a Magyar Sziget nevű „rendezvényen” Tyirityán Zsolt, a Betyársereg nevű paramilitáris, a Jobbik-kal bensőséges szövetségi viszonyt ápoló újnáci szervezet vezetője olyan kijelentésekre ragadtatta magát, amelyek – sokan úgy hittük – az elviselhetőség minden határát átlépték.
Egyebek mellett azt mondta: „el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszint lát”;
– valamint azt: „A fajok háborúja zajlik, ezért el kell jutnunk egy szintre, arra, hogy újra agresszívvá, erőszakosakká, szikárakká, mohókká, szinte fenevadakká váljunk”;
– illetve azt kérdezte közönségétől, hogy „bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?”
És megszületett a másodfokú határozat is.
Nem kevésbé döbbenetes, mint elődei voltak. Sületlenségekkel és jogi képtelenségekkel teletűzdelt menekülés a felelősség alól. És semmi más. Mindez elképesztően alacsony szakmai színvonalon, de legalább magabiztosan, támadhatatlanságának biztos tudatában.
Íme, olvassa, aki kíváncsi rá:
